Emlékszel még, milyen volt gyerekként és tiniként gondtalanul élni? Megannyi kaland, szép emlék és olyan dolog, amelyről a mai fiatalok sajnos már nem tudnak semmit. Tudtunk nélkülözni, tudtuk milyen az, amikor szanaszét törtük magunkat biciklivel, és talán a legfontosabb: tudtunk unatkozni. A mai gyerekek élete sokkal több ingerrel van tele, de kérdés az, hogy színesebb is a gyerekkoruk? Nézzük meg együtt ezeket a fotókat, és döntsük el: nem volt-e tele a mi fiatalságunk is ugyanannyi élménnyel? A választ szerintem mindannyian tudjuk. 🙂
Néztük az esőcseppet az ablaküvegen és versenyeztettük azokat, hogy vajon melyik ér le hamarabb.
Gyűjtöttük a matricákat és felragasztottuk azokat egy füzetbe.
Az a hang, amikor tesi órán elborítottuk a faltól.
Tegye fel a kezét, aki szórakozott így a vonalzóval! Már amíg el nem tört.
Nyaranta elég gyakran került sebtapasz a lábunkra vagy a kezünkre.
Gyerekként valóságos küzdelem volt a kocsi ablakának a letekerése.
Amikor tanulmányoztuk a TV újságot, hogy ne maradjunk le egyetlen jó műsorról sem.
Szó szerint addig rúgtuk a bőrt, amíg az ki nem lyukadt.
Nem bírtuk kivárni, hogy egy kicsit hűljön a melegszendvics, ezért az első harapással mindig megégettük a szánkat.
Amikor ez megtörtént, az maga volt a katasztrófa!
A tinta illata a kezünkön… Szinte most is érzem az illatát, ahogy ezt a képet nézem.
Amikor minden porcikánk ragadt a vattacukortól.
Szenvedés a nagyitól kapott, hihetetlenül kényelmetlen kötött pulcsikban.
Biztosan neked is volt egy hasonló CD tartód a kedvenc zenéiddel.
Amikor addig piszkáltuk a mozgó tejfogunkat a nyelvünkkel és az ujjunkkal, amíg ki nem esett.
Hogy ezt miért csináltuk azt nem tudom, de csináltuk.
Az a felemelő hang, amikor kicipzároztad a tolltartódat.