A humorérzék nem jár mindenkinek alanyi jogon és nem is függ attól, hogy mi a foglalkozásod. Persze a vendéglátóiparban dolgozókról tudjuk, hogy lazábbak, mint egy ügyvéd vagy orvos, de nem feltétlenül jár jófejséggel az, hogy embereket szolgálsz ki. Aki hosszú távon túl akarja élni ezt a szakmát, annak elengedhetetlen jó adag humor és önirónia. Válogatásunk szereplőinek szerencsére jó adag jutott belőlük, ezzel feldobva a vendégek napját is.
“A pizzánkat kampókon szolgálták fel.”
“Mondtam a pincérnőnek, hogy nem érzem túl jól magam, ezzel tért vissza…”
Amikor megkéred a pincért, hogy ossza szét a számlát öt egyenlő részre:
Aki egyszer pultos volt, örökre pultos marad.
“A barátom panaszkodott a pincérnek, hogy nem volt citrom a vizében…”
Honnan állapíthatod meg, hogy a pincér utál téged?
“A kedvenc pultosom szerint nem nézek ki túl komolyan, miközben magnólevet iszom szódával, szóval ilyenek rak az italomra.”
“Megmondtam nekik, hogy a nevem Bryan, ipszilonnal.”
Amikor megkérsz egy pultost, hogy töltsön tele egy lábost:
Állandóan kiöntötte az italát, a pincérnő ezzel jött vissza!
“Pultos vagyok, és néha egyszerűen nem tudok leállni.”
A pincér hozzáadott egy 0,01 centes tételt (EGY GYEREK VAGYOK névvel), hogy a számla végösszege $69.69 lehessen.
Amikor a chef barátod unatkozik:
“A mellettünk levő asztalnál ülő néni szólt a pincérnek, hogy fázik. Ezt sikerült hoznia…”
“A barátnőm pultosként dolgozik és ma este ezt viselte.”
A barista lelkesedése az első csésze után el is szállt.
“A haverommal ki kellett ugranunk pár percre a bárból, és otthagytam a mobilomat biztosítékként, hogy visszajövünk. Amikor visszajöttünk, ezt találtam benne.”
