A valóság sokszor egy igazi fejtörő. A fizikai törvényei elképesztő optikai illúziókat képes létrehozni, és olyan jelenségeket, amelyektől megkérdőjelezzük, amit látunk és rákényszerülünk arra, hogy kétszer is megnézzük, mit is veszünk épp szemügyre. Agyunk folyamatosan jól ismert, ‘bejáratott’ mintákat keres, és sokszor megesik, hogy olyan dolgokban is meglátjuk őket, amelyek nem várt meglepetést okoznak nekünk.
A kutyám füle úgy néz ki, mint a saját arca
A víz alá lenyomott szilvák úgy néznek ki, mintha jég borítaná őket.
Lefotóztam egy madarat a távcsövemen át, az eredmény pedig úgy néz ki, mint egy bolygó.
Találtam egy jég-szemet a vihar után az udvarunkban.
Ez a cica ellopta a szívünket, nézzétek csak a füleit!
Csak egy UFO, ami épp készül elhagyni a Földet. Vagy csupán egy ködbe burkolózott stadion lenne?
Azt hihetnéd, hogy ez itt egy halom régi magnókazetta, valójában pedig buszok amelyek épp Mekkába tartanak.
Anyukám talált néhány faágat a vízben, amelyek tükröződve úgy néznek ki, mint egy rajzfilmbéli halcsontváz.
Ezek a tartóoszlopok úgy néznek ki, mint emberi alakok.
Egy jelenség, ami akkor figyelhető meg, ha egy folyó a tengerrel vagy óceánnal találkozik
Furcsa mintázat az egy hetes söröm felszínén.
Apukám talált egy kutya-színátmenetet
A szüleim kaktusza hátulról úgy néz ki, mint egy kócos hajú idős néni.
Véletlenül létrehoztam egy só-galaxist, tésztafőzés közben.
Amikor az égnek igazán hiányzik az óceán, hullámformájú felhőket formál.
Nagyláb tényleg létezik. Láttam a jobb lábát!
A jégkockák a poharamban egyenlő oldalú háromszöget formáltak.
— Anya, azt hiszem a Pápa a garázsunkban van… — Ez csak az apád buborékfóliája.
Egy sajtreszelő belseje úgy néz ki, mint Kubrick’s Űrodusszeiája.
Ezek a kövek úgy néznek ki, mint az agyaghadsereg.
A repülőnk színezett ablakai miatt úgy tűnik, mintha az óceánban repülnénk.
Épp horgásztam, amikor észrevettem a Jupitert a távcsövemmel.
Találtam egy uszadékfát, ami úgy néz ki, mint a Khaleesi egyik sárkánya.
