Az orvostudomány rengeteg kísérletezésen alapszik. A tudás számtalan sikeres és sikertelen kísérlet eredménye, amelybe nem ritkán vonnak be állatokat, de sok esetben embereket is. És bizony időnként megesik, hogy kifejezetten kisgyermekek szükségesek ahhoz, hogy a tudást gyarapítsák. Ezek a kísérletek lehetnek egyszerű, ártatlan pszichológiai vizsgálatok, azonban vannak, amelyek erkölcsileg igencsak megkérdőjelezhetőek. Nem ritka, hogy orvosok kísérletezgetnek a saját gyermekükkel, amely azért rengeteg kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire normális-e ez így.
A Bobo-baba kísérlet
A XX. Század közepén egy Albert Bandura nevű pszichológus gondolta megfigyeli azt, hogy a gyerekek mennyire másolják a felnőttek viselkedését. Fogott egy nagy felfújható bohócot – amit Bobonak hívtak – és több videót készített róla. Az egyikben egy felnőtt babusgatja és ölelgeti, míg egy másikban ütlegeli, szidalmazza és csapkodja.
Ezután három csoportba osztott gyerekeket. Mindegyik csoportnak egy másik videót mutatott. Egyiknek az erőszak nélkülit, másiknak a szidalmazósat míg a harmadiknak az ütlegelőset. Ezután bekísérte a gyerekeket egy szobába, ahol ott volt Bobo.
Azok a gyerekek, akik az erőszakos videót nézték habozás nélkül elkezdték ütlegelni és verni a babát. A másik két csoport teljesen békén hagyta. Látható ebből, hogy a gyerekek figyelik a felnőttek viselkedését és utánozzák azt.
Csimpánz testvérré nevelése
Az 1930-as években megpróbálták megérteni, hogy mennyi adat öröklődött az ember intelligenciájában. Egy őrült elmélet szerint a csimpánzok azért nem képesek civilizáltan viselkedni, mert nem emberek között nőttek fel.
Így hát egy pszichológus úgy döntött, hogy leteszteli ezt az elméletet. Donald-nak volt egy fia és örökbefogadott mellé egy 7 hónapos csimpánzt, akit a saját gyerekével együtt kezelt, mintha testvérek lettek volna.
A kísérlet rosszul sült el. A csimpánz pár apróságot vett csak át, mint például a villa használatát és minimálisan megértette az emberi nyelvet. Ellenben a fiúk másfél évesen csak 3 szót használt de agresszívan ugrált, vonyított és harapott. A kísérletet leállították.
A gyerek az állatok viselkedését is másolhatja.
Törött baba és a bűntudat
Az Iowa Egyetem pszichológusai kíváncsiak voltak a gyermeki bűntudat kialakulására. Fogtak egy nagyon drágának tűnő szép babát, melyet megmutattak a gyerekeknek. Közölték velük, hogy a baba nagyon értékes és vigyázni kell rá. Később odaadták ezt a gyerekeknek. Ebben a babában volt egy mechanizmus, ami gombnyomásra “tönkreteszi” önmagát. Tulajdonképpen összetörik a baba a gyerek kezében. Ezek után szülőknek nem szabadott percekig egy szót sem szólniuk a gyerekhez. Hihetetlen bűntudat lett úrrá rajtuk. Még azután is, hogy elmagyarázták nekik, hogy nem az ő hibájuk. Ők továbbra is bűnösnek érezték magukat.
Bruce, aki Brenda?!
Bruce Reimer 1965-ben született Kanadában. Körülmetélése során komplikációk léptek fel, így a nemi szerve egy részét el kellett távolítani. Ekkor ő 8 hónapos volt. Az orvosoknak az az ötlete támadt, hogy csináljanak rajta nemátalakító műtétet és neveljék lányként. A szülők jó ötletnek tartották.
Sajnos, ahogy nőtt a gyerek egyre jobban jött ki rajta a fiú énje. Nem akart Brendaként élni. Az orvosok biztosították a szülőket, hogy ez csak egy nehéz kor a számára. A probléma idővel erősödött. Kénytelenek voltak a szülők közölni vele az igazságot. Nem bírta ezt elviselni és 38 éves korában véget vetett az életének.
Csiklandozás
1933-ban Clarence Leuba úgy döntött megfejti az okát annak, hogy miért nevetünk ha csiklandoznak minket. Kíváncsi volt, hogy ez egy feltétlen ösztön vagy csak annak hatása, hogy látjuk az örömöt a minket csiklandozó ember arcán. Úgy csiklandozta a gyermekét, hogy közben nem nevetett és a feleségének is megtiltotta. A kísérlet nem járt “sikerrel” a gyerek ezek ellenére is nagyon nevetett ha csikizték.
Egy gyermek megfertőzése himlővel a tudományért
A 18. Században egy angol orvos, Edward Jenner kíváncsi volt, hogy ha egy ember nem halálos himlő vírust kap, akkor az felkészítheti a szervezetét immunitással egy halálos himlő vírusra is. A saját gyermekét fertőzte meg tehénhimlővel. Miután a baba felépült halálos emberi himlővel próbálta megfertőzni. Hála az égnek a kísérlet sikeresnek bizonyult. A gyerek immúnis lett a halálos himlő vírusra. De azért ez mégis csak elég erős, nem?!
Félelem a fehér dolgoktól
Egy 9 éves gyermeket, Albertet próbáltak arra rávenni, hogy féljen a “fehér dolgoktól”. Először is megszerettettek vele egy fehér kísérleti patkányt. A gyerek elfogadta és babusgatta. Egy idő után ha a gyerek az állathoz közeledett egy fém csövet ütöttek hangosan, amitől ő megijedt. Nem sokkal később már nem csak a patkányhoz nem közeledett, hanem semmilyen fehér dologhoz sem.
Baba mulattatás
1939-ben Wendell Johnson és Mary Tudor tudósok 22 gyermeket gyűjtöttek össze. 2 csoportra osztották őket. Az egyik csoportot dicsérték és kedvesek voltak velük, míg a másikat megalázták is kinevették. A másik csoport gyerekei dadogtak, magukba fordultak és mindentől féltek. A szidalmazás és dorgálás még nevelési célzattal sem vezet előrébb. Szörnyű egy kísérlet.
Pavlov kísérletei
Mind ismerjük Pavlov kutyája nevű kísérletet. Az élelmiszer okozta reflexeket tanulmányozta. Egy csengő jelezte, ha ebéd közeledett. Később még étel nélkül is megindult a kutya szájában a nyáltermelődés a csengő hallatán.
De Pavlov ugyanezt a kísérletet emberei gyerekeken is elvégezte. 6 és 15 év közötti hajléktalan gyerekeken is kipróbálta a módszert. A kísérlet bizonyította, hogy ilyen téren nincs különbség az emberek és az állatok között.