Egy fiú annyira szégyelli az egyetlen szemű édesanyját, hogy elrejtegeti a világtól, és még a ballagására sem engedi el.
A legtöbben nem tudták, hogy Derek Rydernek van édesanyja. Amikor a barátai a szüleikről beszéltek, Derek megkukult. Soha nem hívott meg senkit a házukba videojátékozni vagy filmet nézni.
Valójában az általános iskolától egészen a középiskolai éveinek végéig senki nem tette be a lábát Derek otthonába, soha. Amikor elkezdett randevúzni egy lánnyal, azt mondta neki: “Nézd, angyalom, anyukámnak vallásos kényszerei vannak, nem engedi, hogy randizhassak…” – de ez mind nagy hazugság volt, nehogy be kelljen mutatnia az anyját.
Az ocsmány igazság az volt, hogy Derek szégyellte az édesanyját. Nem akarta, hogy mások megismerjék, mert úgy nézett ki, mintha egy rémfilmből lépett elő. Derek anyjának csak egy szeme volt, arcának bal oldala pedig egy ronda sebhely kálvária volt.
Gail Ryder amióta Derek emlékezett, mindig is ilyen volt. Kiskorában fel sem tűnt neki – ő csak az édesanyja volt, de ahogy nőtt, egyre jobban látta, mások hogyan reagálnak rá.
Az anyja nem olyan volt, mint a többi ember – döbbent rá Derek. Az anyja RONDA volt. Azon az első iskolai napon látta, hogy a többi anya még akkor is megrémült tőle, amikor hatalmas sötét szemüveget és kalapot viselt.
“Nem akarom, hogy elkísérj az iskola kapujáig, anyu!” – mondta neki aznap este. “Egyedül is be tudok menni.”
“De kicsim, a többi anyuka elkísér a gyerekét az osztályig… és te még olyan kicsi vagy!” – felelte Gail.
“Te egy SZÖRNYETEG vagy!” – visította Derek. “Hallottam, ahogy Bobby anyukája is ezt mondta, és most azt fogják hinni, én is egy szörnyeteg vagyok!”
A bűnbánat olyan teher, amit az irgalmatlanok hordoznak tovább egész életükben.
És ettől kezdve Gail soha többé nem ment be az iskolába. Csak lekísérte Dereket, majd elsírva magát elhajtatott, miközben a jobb arcán lefelé patakzottak a könnyek. A fia szégyellte őt, és ez újra meg újra összetörte a szívét.
Derek számára viszont minden rendben volt, amíg Gail távol maradt a nyilvánosságtól – azt hazudta, hogy remete vagy vallásos fanatikus az anyja, bármi, csak ne tudják meg az igazságot.
De amikor elérkezett a ballagás, Derek nehéz helyzetbe került. Őt jelölték ki az évfolyam szónokának, és az igazgató hátba is vágta viccesen: “Na, emberem, remélem, végre megismerhetem az édesanyádat!” – mondta. “Személyesen szeretnék gratulálni neki!”
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon: