Képzeld el, hogy épp bulizol, táncolsz, szól a zene, jól érzed magad, amikor odalép hozzád egy vadidegen, és megkérdezi, hogy megcsókolhat-e téged. Te mit reagálnál? Zavarba jönnél, vagy felháborodnál és kiállnál magadért? Harmadik opciónak pedig ott van, hogy ‘carpe diem’ (modernebbül, bár már elavultan: YOLO) alapon átadnád magad az eseményeknek, hogy történjen, aminek meg kell történnie, és egy új élménnyel gyarapodnál? Johanna Siring New York-i fotós a dán Roskilde fesztiválon végezte el ezt a nem mindennapi szociológiai kísérletet, amely fotósorozatának témája is volt egyben. Alább következnek az előtte/utána képek, amelyek tényleg többet mondanak ezer szónál. 🙂
Lehetne ennél szélesebb a mosolya?!
Önbizalomból a szégyenlős egyetlen csók alatt
“El sem hiszem, hogy ez megtörténik.”
“Azok után, ami történt, mindenképp hívj fel!”
Úgy tűnik, jóféle csók történt.
Engedd be az ehhez hasonló élményeket az életedbe és vizsgáld meg, mit tesznek veled.
Mindenkinek szüksége van egy kis szeretetre.
Lenyűgöző, hogy néhány embernél milyen mélyen is van elrejtve az igazi énjük.
Sosem gondoltad volna, hogy ilyen őszinte és valódi mosolya is lehet.
“Na várj csak, te most tényleg megcsókoltál?”
Szinte érezzük a képernyőn keresztül, ahogyan az érzelmek átsuhannak az arcán.
